A fogászatban fontos a gyors fordulatú fúrás, csiszolás teljesítménye lényegesen, 5—10-szeresen nagyobb a konvencionálisénál, ezeket a gépeket a szervizben javíthatjuk.
A megnövekedett teljesítmény egyrészt közvetlenül a nagy fordulatszám eredménye, másrészt azonban a fúró metszőélének forgácsolás közben állandósított sebességétől is függ, ezel a fogorvos tisztában van. Az 1 mm átmérőjű fúró élének forgási sebessége percenként 1000 fordulat mellett 3,14 m, 300 000 fordulat mellett viszont 942 m a szerszám. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha kellő forgács-vastagság mellett percenként 500—600 m forgási sebességet tudunk biztosítani, akkor már optimális forgácsolási eredményt érhetünk el, ami a fogászaton elfogadható.
A forgács vastagsága a fogorvosi fúró élének előretolásától, tehát attól az erőtől függ, amellyel a fúrót a forgácsolandó anyaghoz nyomjuk. E szerszám marók használatakor a forgatónyomatéktól függ, a szervizben állítható. A turbina forgatónyomatéka a lapátkerék átmérőjétől, a befúvott levegő nyomásától és mennyiségétől, a csapágyazástól és még más tényezőktől is függ.
A kis lapátkerekű turbinának akkora a forgatónyomatéka, hogy a 2 mm átmérőjű fúró 70 g maximális nyomás mellett nemcsak lelassul, hanem teljesen leáll a műszer. Turbinával a leghatásosabban úgy forgácsolhatunk, hogy a fúrót szinte ecseteléshez hasonló finom mozdulatokkal érintjük a forgácsolandó felülethez, s amikor a turbina sivító hangja révén a fordulatszám csökkenése tudomásunkra jut, néhány pillanatig, míg a hang után ítélve a maximális sebességet újból el nem éri, nem érintjük meg a fúróval az üreg falát.
A fogász turbinának ezt a hátrányát manapság valamivel nagyobb lapátkerékkel, nagyobb nyomással és több levegővel igyekszünk kiküszöbölni a fogorvos. Ezt a „Super-Torque” turbinában úgy tudták megoldani, hogy a könyökdarab nagyobb átmérőjű feje nem zavarja a látást, a turbina csatlakozásához pedig szabályozó toldatot iktatnak.
Ezzel a toldattal azonos forgatónyomatékkal három különböző fordulatszám állítható be: percenként 300 000, 230 000 és 160 000. Ez a megoldás visszatért az első fogorvosi turbinák szerkesztésében érvényesülő elgondoláshoz (Ivar Norlen, 1955).
Norlen fogorvos a turbina 20 — 22 mm átmérőjű lapátkerekét a kézidarab distalis részén helyezte el, így lényegesen kisebb fordulatszámmal nagyobb forgatónyomatékot lehetett elérni. Legújabban már olyan (a később leírt elektromos mikromotorhoz messzemenően, hasonló) légmotor is készül műszer, melynek a slip-jointhoz hasonló végződéséhez különböző átmérőjű és rendszerű egyenes- és könyökdarabok egyaránt csatlakoztathatók.
A kis légmotor a fogászaton percenként 5000—20 000 fordulat között tetszés szerint beállítható, mindkét irányba forgatható, működésekor kellő forgatónyomatékkal rendelkezik. Ilyen pl. a KaVo Intra-L motor. A nagyobb forgatónyomaték miatt hasonló légmotort számos gyár hoz forgalomba, így fokozzák a légturbinák használhatóságát. Ezeknek a légmotoroknak a forgácsolási teljesítménye igen jó, lassú forgásuk folytán gyökérkezelés kapcsán is használhatók. A légmotorra különböző áttételű kézidarab-toldalékokat lehet kapcsolni.
Fogászati műszer javítása és leírása a szerviz szerint. Néhány további érdekes téma olvasásra: fogászati szerszámok javítása, fogorvos Budapest, fogászat a 13. kerületben, fogorvosi szerszám, fúró gép.
Megosztás a facebookon